Szeretetnyelv
A szeretet az élet esszenciája. Nélküle szinte létezni sem tudnánk.
A szeretet táplál: szer – etet. (Csak zárójelesen jegyzem meg, mennyire csodálatos és lényegre törő a magyar nyelv). Ez leghőbb vágyunk. Mármint szeretni és szeretve lenni! Talán egyetlen szervünk, ami soha nem rákosodik el, az a szívünk. A szív a szeretet motorja. Mégis, miért van, hogy gyakran érezzük azt, nem szeretnek minket? Mire van szükségünk ahhoz, hogy tudjuk, érezzük, szeretve vagyunk, fontosak vagyunk? Egy titok van: a közös szeretetnyelv.
Milyen problémát okoz, ha nem egy a szeretetnyelv, amit beszélünk?
Gyakori trauma a klienseimnél, hogy úgy érzik, nem kaptak elég szeretetet gyermekkorukban. emiatt aztán úgy nőnek fel, hogy egyre kevésbé értékelik magukat, szerethetetlennek és értéktelennek látják lényüket. Amikor megismerem a másik oldalt, a szülőket, világosan látszik és érezhető, hogy igenis, nagyon szerették – szeretik gyermeküket.
Akkor hol a hiba? Miért értelmezzük ennyire eltérően ugyanazt a helyzetet?
Amikor gyermekként úgy érezzük, nem szeretnek minket, ez az önbizalmunkat gyengíti, rendíti meg. Ettől aztán úgy növünk fel, hogy nem vagyunk elég szerethetők, nem vagyunk elég értékesek, nem vagyunk elég jók. Ezt a meggyőződésünket visszük bele a párkapcsolatunkba is. Többek között ezért van, hogy annyi kapcsolat megfeneklik, felbomlik, tönkre megy. Valamint a szeretetlenség érzése miatt van annyi problémákkal küszködő ember, annyi betegség.
Gondolj csak bele, elmész egy idegen országba, aminek nyelvét nem ismered. Találkozol emberekkel, akik beszélnek hozzád, lehet, hogy nagyon kedves dolgokat mondanak neked, de te nem érted, mit jelentenek azok a hangok, amiket hallasz, mert nem beszéled a nyelvüket. Pedig ők esetleg szívélyesen felajánlják neked a segítségüket, de te nem érted. Ugye, most már érted, miről beszélek?! Igen, arról, hogy ugyanazt a nyelvet kell beszélnünk, ha meg akarjuk érteni egymást. Egy kell, hogy legyen a szeretetnyelv, amit beszélünk ahhoz, hogy értsük, fogjuk a felénk áradó szeretetet.
Egy amerikai pszichológus, házassági tanácsadó, Dr. Gary Chapman munkássága során megfigyelte, hogy mennyire eltérő módon fejezzük ki szeretetünket. Öt fő szeretetnyelv, amit megkülönböztetett, ahogy kifejezzük szeretetünket a másik ember felé, illetve, ahogyan mi értelmezni tudjuk a felénk áradó szeretetet. Ez az öt szeretetnyelv ismerete és tudatos használata segít neked is abban, hogy minőségivé tedd kapcsolataidat, és, hogy biztosan tudd, szeretnek téged.
Mi az öt fő szeretetnyelv?
- Elismerő szavak, dicséret.
- Minőségi idő.
- Testi érintés.
- Ajándékozás.
- Szívességek.
Készítettem egy levélsorozatot az öt szeretetnyelv részletes bemutatásával, azért, mert segíteni akarok neked abban, hogy felismerd és beszélni tudd ezt az öt szeretetnyelv mindegyikét a megfelelő helyzetekben.
A következő írásokban ez az öt fő szeretetnyelv lesz a téma, gyakorlati hasznos tanácsokkal, hogyan tudod alkalmazni azokat mindennapjaidban, hogy a vágyott célodat, a boldog, harmonikus, teljes kapcsolatot meg tudd tartani, vagy még jobbá tudd tenni azt. Hogy te és a párod, gyermeked, szüleid, mind tudjátok, szeretve vagytok, mert egyazon szeretetnyelv, amit beszéltek.
Kérdésed van, feliratkoznál? Írj üzenetet!
Egy vélemény
Hála Istennek, és neked sikerült ezt/ezeket megértenem, megtanulnom és elfogadnom is, és kialakítanom, használnom ill ez volt az alapvető értékrendem, elképzelésem a szeretetről.
Mi a helyzet azokban az estekben, amikor valakinek nem ez az értékrendje, a feltételnélkülisége, feltételhez kötött a :” szeretlek ha………” vagy azt jelenti neki ha uralkodhat a másikon, zsarolhatja stb. : ” csak úgy …. csak akkor…..”
Te mikor mondod/mondanád ki vagy állapítod meg magadban azt hogy: ő nem is akar vagy tud szeretni, szeretni, ill. szeretet szerint élni akárkivel/bárkivel?
Mert én már megtettem magamban, jobb is lett nekem az által hogy kijelenthettem magamban magamnak, : oké hogy te így szeretsz, és neked ez a szeretet -bárki lehet ez- de nekem nem : mert nem szeretet az nekem ha meg kell alázkodnom érte, vagy megaláznak, másnak kell lennem, mást kell mondanom/ mutatnom mint amit érzek vagy gondolok vagy mint ami vagyok stb,
Nekem számomra itt volt, és ez volt a fordulópont, és ez hozta/hozza a változást is, az önbizalmat, magabiztosságom, az igazi erőmet, valahogy ez adta meg, hogy szembe mertem állni/menni az ilyen értékrenddel és mertem azt mondani : ezt csak” te gondolod rólam! ” vagy csak” te látsz ilyennek “. Amikor már nem tudtak elbizonytalanítani a saját érzéseimben, véleményemben, értékrendemben stb. önmagam iránt, mert nem engedtem, és nem hagytam. Amikor elkezdtem szétválasztani ez én véleményemet önmagamról a másokétól, és függetleníteni magam azoktól, és kitartottam magam mellett, és az mellett hogy más vagyok. Mások is vagyunk, különbözőek és egyediek is, és azonosak/hasonlóak is.
Mi a véleményed erről?
Üdv Böbe