MegosztMásodik kísérlet: leszokás a dohányzásról.
8 év után sikerült először leszoknom a dohányzásról, 22 évesen a torokmandula műtétem után. Sajnos 4 év nem-dohányzás után úgy gondoltam, hogy ha másoknak megy, hogy csak ritkán gyújtanak rá, akkor nekem sem fog gondot okozni. Hamar csalódtam, mivel gyakorlatilag pár hét után realizáltam, hogy újra függő vagyok, és rendszeresen dohányzom. Egy évnek kellett eltelnie, hogy újra, második alkalommal is meghozzam a döntést. Tudtam, hogy egyedül sokkal lassabban fog menni, és azt éreztem, hogy vannak pszichés okok is a függőségem mögött, ezért kerestem meg Gyöngyit. Anyukám egyik ismerőse nyitott egy mozgás- és programstúdiót, ahol több típusú terápiás módszert is ki lehet próbálni, és itt láttam egy interjút Gyöngyivel a légzésterápiáról. Már az első beszélgetésekből kiderült, hogy a függőségem szoros összefüggésben áll az önbizalmammal. A légzésterápia során sokat dolgoztunk ezen a témán, és amellett, hogy segített jobban megismerni magamat és a bizonytalanságaim gyökereit, egyre inkább megerősített. Két hónap után abbahagytam a dohányzást is, és azóta is sokkal jobban érzem magam. A terápia elején néha nehezebbnek éreztem, hogy teljesen elengedjem magam és csak a légzésemre tudjak fókuszálni, de voltak alkalmak, amikor éreztem, hogy már ügyesebb vagyok én is, jobban rá tudtam hangolódni közben. Ezt azóta is tudatosan próbálom a mindennapokban is használni, mert a légzésterápia mutatott rá, hogy ennek milyen pozitív hatásai vannak, amikor befelé figyelek, és a légzésemre irányítom a figyelmemet. Ha nem megyek el Gyöngyihez, nem merülnek fel olyan kérdések a magzatkoromra vonatkozóan, amelyekkel előtte lehet, hogy nem is jutott volna eszembe foglalkozni vagy rákérdezni. Ez nemcsak abban segített, hogy megértsek a saját életemben ehhez a korhoz köthető érzéseket, de ráébresztett arra is, hogy megvannak bennem az anyai ösztönök, és hogy egyszer én is szeretnék anya lenni.
Köszönök mindent!
Remélem, minden rendben van, és te is jól vagy!
Szia Gyöngyi, elnézést, hogy megint facebookon, de ismét nagyon besűrűsödtek a napok. Az a jó hírem, hogy kaptam egy nagyon jó álláslehetőséget, és felvettek, aminek nagyon örülök. Viszont a csapatépítő utazás pont belecsúszik a mi időpontunkba is. Azon gondolkodtam, hogy biztos nem véletlen, hogy mindig így alakul, illetve valahogy azt is érzem, hogy a céljaimat, amiket összeírtam nálad, el tudtam érni, közelebb tudtam hozzájuk kerülni és emiatt is van egy olyan érzés bennem, hogy a terápia sikeres volt és elindítottál az utamon, de innentől úgy érzem, hogy egyedül kell tovább mennem Köszönöm a segítséget és, hogy kísértél idáig. Ha haza jövök az utazásból, mindenképpen küldenék referenciának beszámolót a tapasztalatomról nálad. Addig is szép napot neked is!
Szeretettel: Zsóka
